A tanítás alfája és omegája: A motiváció

Fotó: https://vizslafotozas.hu

A kutyások legtöbbje kismilliószor hallotta már ezt a szót és mindenkiben él egy kép ennek a jelentéséről. Azonban abban is biztos vagyok, hogy sokan sokféleképpen gondolják mi is az a motiváció.
Kutyát motiválhatjuk jutalomfalattal, vagy játékkal arra, hogy legyen kedve végrehajtani a feladatokat, vagy egyáltalán figyelni a gazdira.
Én most leírom nekem mit jelent a motiváció.

Amikor megkapjuk a mi kis édibédi kölyökkutyánkat, akkor ezekhez nyúlunk: jutalomfalat, játék. Egy 2 hónapos kiskutyánál gyakorlatilag mindkettővel nyerők vagyunk, persze vannak kivételek, akik mondjuk kevésbé mozdulnak rá a falatra, vagy ellenkezőleg, inkább haspókok és a játék érdekli kevésbé őket.
Elkezdjük a tanítást a lakásban, majd ügyesen egyre ingergazdagabb környezetben. A kutya nődögél, egyre jobban ismerjük a szokásait, mit szeret, mire mozdul szívesebben.
Aztán jönnek a bukkanók. Észrevesszük, hogy túl lassú a kutyánk, nem olyan lelkes mondjuk, mint a fajtatársai, vagy éppen nem figyel úgy ránk, ahogy szeretnénk.
Ilyenkor lép képbe az a jelenség, hogy már nem elég a jutalomfalat és/vagy a játék. Ami ez után jön, én azt nevezem igazi motivációnak.

Egy Dog Dancing versenyen a kutyának nem lehet rossz napja. Nincs olyan, hogy melege van, hogy épp mással akar foglalkozni, vagy hogy esik az eső, tűz a nap...stb. Ott minden kutya ugyanolyan esélyekkel indul, ami a környezetet illeti, szóval nincs kifogás. Nem beszélve arról, hogy abban a 2-3-4 percben még csak más gondolata sem lehet, azonnal kell minden parancsra reagálnia, magyarul a gazdira kell 100%-ban figyelnie és cselekednie. Persze ami a legfontosabb, hogy örömmel és lelkesen. Erre nem is lehet kényszeríteni egy kutyát sem, hisz a kényszerített kutya lelassul és hibázik.

Hogyan lehet elérni, hogy kutyánk figyeljen ránk és örömmel dolgozzon? 

Hát kellő motivációval 😀
Viccet félretéve kicsit egyszerű, kicsit nem.
Az egyszerűség benne, hogy csak fel kell pörgetni magunkat és érdekessé kell válnunk a kutya számára. Elrontani ott lehet, hogy vagy nem vesszük észre a lassúságot, pontatlanságot, pillanatnyi dekoncentrációt, vagy ha észleljük is, mi akkor is elfogadjuk amit csinál és megjutalmazzuk. Innentől meg már hogyan fejlődhetne a kutya, hisz tökéletesen meg van arról győződve, hogy amit és ahogyan csinál, az a lehető legjobb.
Én soha nem elégszem meg a nem elég jóval, ha az a cél, hogy a kutyám pontos legyen és maximálisan figyeljen rám.
Ez nem azt jelenti, hogy kizsigerelem és halálra dolgoztatom, nem. Csak egyszerűen törekszem arra, hogy gyorsabb és pontosabb legyen. Vagy éppen lassabb, ez függ attól, hogy mit akarok tanítani neki.

Mutasd ki a pozitívat, tereld el a negatívat

Érzelmek. Pozitív és negatív érzelmek
Azoknak a gazdiknak van nehezebb dolga, akik az érzelmeiket nehezebben tudják kimutatni. Ez egyáltalán nem rossz tulajdonság, minden ember más, de könnyebb kihozni a kutyából a lelkesedést, ha mi magunk is tudunk igazán, szívből lelkesedni kifelé.
A másik ami fontos, lelkesen is kérjünk tőle dolgokat. A kutyákat az ingerek érdeklik, oda fordulnak, ahonnan a nagyobb, erősebb inger jön. Ezért van az, hogy fokozatosan kell minden egyes új trükköt kivinnünk a szabadba, hiszen az ül, vagy fekszik parancs egy pár napos benti gyakorlás után kevésbé lesz lelkesítő, mint egy szaladgáló kisgyerek, vagy egy ugráló kiskutya.
Mi van akkor, ha fokozatosan viszem egyre ingergazdagabb környezetbe, a kutya mégsem tud rám figyelni? Más kutyák, vagy emberek érdeklik? Őszintén?
Azok érdekesebbek. Igen, a gazdi uncsi, sokkal izgalmasabb dolgok vannak itt az utcán, minthogy neki pörögjek-forogjak. Na ilyenkor kell érzelmet kimutatni. De nem, nem a dühöt. Ha a negatív érzelmeinket mutatjuk ki intenzíven, akkor kutyánk biztosan nem fog örömmel rohanni hozzánk. Sőt, minél érzékenyebb egy kutya, annál inkább menekülni fog a dühös gazdi elől.

Képzeljétek el, vagy ha van lehetőségetek próbáljátok ki, hogy egymással játszó, önfeledten belemerülő kutyák mellett tapsolva, visongva, kacagva elszaladtok, őket hívva játszani. Lehet, hogy lesz aki meglepődik és lemerevedve várja majd a következő lépéseteket, de a legtöbb kutya boldogan fog utánatok loholni, ugrálni.
Ez jelenti a valódi motivációt a jutalmon felül. Nekünk mindenek felett kell állnunk a szemükben, hogy jól tudjon a kutya-gazda páros működni.

Mit tegyek, ha a kutyám figyel rám, de lassúnak érzem ahhoz képest, amilyen lehetne.

Itt természetesen az adott fajta alap energiaszintjét kell elsősorban megnéznünk és először is eldöntenünk, hogy valóban lassú-e a fajtatársaihoz, vagy magához képest.
Ha igen, akkor a legfontosabb, hogy felpörgessük magunkat. A kutyák energiákra, rezgésszintekre reagálnak (ahogy mi is, tudat alatt, de ebbe most itt nem mennék bele).
Ha egy alacsonyabb energiaszintű kutya egy nagyon magas energiaszintű kutya mellett nő fel, akkor a magas energiaszintű kutya valamennyire fel fogja húzni magához a kiskutyát, és idővel észrevehetjük, hogy önmagához képest gyorsabb a játékban, és a reflexei is fejlődnek. (Például gyorsabban és ügyesebben fogja elcsenni a másik játékát az orra elöl 😀)
Ha szeretnénk átadni neki egy intenzívebb, magasabb frekvenciájú rezgést, akkor azt minden egyes alkalommal ugyanúgy meg kell tennünk, azonban csak nagyon rövid időre, mert ha elfárad, sajnos könnyedén megerősíthetjük benne a lelassulást és a dekoncentrációt.

Mi a titok?

A titok, hogy minden egyes gyakorlásnál vigyük bele a 100%-ot, legyünk frissek, gyorsítsuk fel magunkat. Ezzel fogjuk tudni a kutyánkat is ösztönözni, hisz, ahogy már írtam, automatikusan átveszik a rezgésünket. Ha valamit ununk, a kutyánk is unni fogja. Ha valamit imádunk, ő is imádni fogja. Ha türelmetlenek vagyunk, a kutya is türelmetlen lesz és vagy nem akarja majd folytatni az adott feladatot, vagy türelmetlenül kapkodni fog.

A tanítás nagyon soktényezős a jutalom mellett fontos a helyzet izgalmassá, játékossá tétele, de ami a legfontosabb, mindig maradjunk vidámak!