Hogyan sétáljunk kutyánkkal összhangban?
Mostanában egyre többen sétáltatnak kutyát. Bejött a tavasz, szükségünk van a D vitaminra és a testmozgásra. Na és persze kettő az egyben, hogy még a kutyánkkal is foglalkozhatunk egy kicsit többet.
De mi van akkor, ha kutyánk nem velünk akar foglalkozni, hanem a lepkékkel, macskával, autóval, biciklissel, másik kutyával... szóval minden mással.
Hát elmondom, semmi. Semmi nincs abban, ha nyugodtan sétálunk, ő szaglászik és elmereng a világ nagy dolgain, miközben mi épp kitaláljuk, hogy mit is fogunk főzni estére.
A gond ott van, ha kettőnk rezgésszintje totál különböző tartományban van. Én lassan akarok menni, ő vágtatni szeretne. Én jobbra akarok menni, ő balra látott meg valami izgalmasat. Én csendben szeretném megélni a flowt, ő pedig a kerti kutyákkal hangosan acsarkodni.
Hogyan érjem el azt az összhangot, amit néhány kutya-gazda párosnál látni?
A nagy titok, hogy a jutalomfalat csodákra képes. Igen, nincs mese, vinnünk kell magunkkal, mindig!
Vannak ugyan párosítások, ahol olyan egyszerűen és simán ment az összeszokás, ami a harmonikus együttléthez és együtt sétához vezetett, hogy nem volt szükség tudatos tanításra, de ez a ritkábbik eset. És mivel ez a ritka, így nagyon sok olyan kutya-gazdi párost látni, ahol semmi kontrol nincs a kutya felett és csak bosszankodás lesz a sétából, amit pont azért tervezett be a gazdi, hogy jól érezzék magukat együtt.
Hiába van nálam jutalomfalat, rám se bagózik a kutyám
Lépésről-lépésre!
Még a kapun belül kezdjük el a figyelemtréninget. Kössük vezényszóhoz a szembenézést és használjunk klikkert. Gyakoroljuk be a szembenézést a kapun belül, majd lépjünk ki az utcára, és szintén ültessük, majd kérjük a szembe nézést. Klikkeljünk és jutalmazzunk sűrűn.
Emellett pedig használjuk a klikkert arra is, hogy amikor elindulunk, az első nyugodt lépést megerősítjük vele, és jutalmazzuk.
Ha kutyánk annyira megvadul, hogy az utca végéig sem tudunk "normálisan" menni vele, akkor ne is erőltessük még. Menjünk annyit, amennyit még bír ránk figyelni, vagy nyugodtan menni, majd forduljunk vissza.
Miből tanulja meg a kutya, hogy hogyan kell viselkednie séta közben?
A kutyák, ahogy minden élőlény, folyamatosan tanul a környezetéből. Ha ő menni akar előre, de úgy, hogy közben a gazdinak csak a bosszankodás jut a kutya vehemens viselkedése miatt, akkor tartsuk vissza és ne engedjük menni, azaz megakadályozzuk, hogy vágya beteljesüljön, visszafordulunk.
Emellett viszont azt is értessük meg vele, hogy ha számunkra megfelelő a viselkedése, akkor mehetünk előre, amerre ő is szeretne menni.
Ehhez vissza kell térnünk arra a pontra, amikor még tudott figyelni ránk, és meg tudtuk jutalmazni érte. Innentől pedig mindig egy kicsit többet mehetünk előre. Ha következetesek és kitartóak vagyunk, akkor a kutya tökéletesen össze tudja rakni a fejében, hogy mit szeretnénk tőle elvárni, miért jön jutalom, és milyért akadályozzuk az előrejutásban. Ez pedig a szokás miatt is jön, nem csak kilogikázza. Szokás, amit minden élőlény szeret.
Ebben az esetben a szokás az lesz, hogy nyugodtan lépeget, néz ránk, vagy csak lazán, lógó fejjel jön a közelünkben pórázon, és mivel mi 600 milliószor erősítettük meg ebben a jármódban, így új szokásként épül a tudatalattiába.
Azt viszont jó, ha tudjuk, hogy a régi szokásokat ki kell pöckölni a fejéből, amik, ha hosszú ideje ott vannak, igencsak megragadtak benne. Tehát masszívan ki kell tartanunk, ha új szokásokat akarunk beépíteni az eddigiek helyett.
Azt mondják, egy szokás kialakítása 40 nap. Próbáljuk ki! Csakis nyerhetünk vele, ha tudatosan és következetesen csináljuk. :)