Hogyan készíts igazán jó fotókat kutyádról?

Itt a tavasz, nyílnak a virágok, rügyeznek a fák, a bokrok. A kutyás pedig szalad ki a szabadba, mert végre élvezheti társával a jó időt, a napsütést, a fű illatát...

És ilyenkor elővesszük mobilunkat, vagy fényképezőgépünket és próbálunk minél jobb fotókat lőni kedvencünkről, kisebb-nagyobb sikerrel.

Ha nem szeretnénk éppen profi fotóshoz menni, íme néhány hasznos tipp a kutyánk, vagy kutyáink fotózásához.
Én, mint kiképző és nagyon amatőr hobbi, hobbi, hobbifotós írom ezt a posztot, tehát nem a gépek kiválasztásáról, vagy a fotózás technikájáról lesz most szó, hanem a kutyánk tanításáról, ami által szuper emlékeket tudunk készíteni.

A kutyám nem fotogén, mit tegyek?

Az első és legfontosabb, hogy tanítsuk meg kutyánkat a helyben maradásra. Először ültessük és így kérjük tőle, hogy maradjon. Gyakoroljunk jutalmazással, fokozatosan távolodva. Csak egy lépést lépjünk hátra, dicsérjünk és jutalmazzunk, majd két lépés, három lépés és így tovább, míg már tisztes távolságba tudunk kerülni kedvencünktől.

A másik legfontosabb a "figyel" parancs. Tanítsuk meg, hogy a szemünkbe nézzen. Ehhez szinte elengedhetetlen a klikker használata, mert azzal azonnal meg tudjuk erősíteni a szembe nézést. Mondjuk ki a nevét, a vezényszót és ahogy ránk néz klikkeljünk és jutalmazzunk. A vezényszó és a klikk közti időt pedig toljuk ki fokozatosan, hogy minél hosszabb ideig tudjon kutyánk a szemünkbe nézni.

Mindig lentről fotózz!

Ez egy olyan aranyszabály, amit ha kihagysz, tuti hogy furcsa, vagy rossz szögből fotózott képeid lesznek. Fentről csak a kutya háta látszódik és testének arányai sem mutatkoznak meg.
Itt viszont jó, ha tudod, külön meg kell tanítanod kutyusodnak azt is, hogy guggolva fogod kérni tőle a helyben maradást és szembe nézést (fotózásnál természetesen a kamera lesz a szemünk). Lehet, hogy lesz jópár elrontott képünk, de ha kitartóan jutalmazzuk kutyánkat, tehát miközben próbáljuk fotózni őt, tanítjuk is, akkor hamar megtanulja, hogy mi a feladata a mobilunk, vagy fényképezőgépünk láttán.
Tehát a jó fotó a kutya magasságában készül.

Hogyan készülnek a trükkfotók?

Itt már jobban bele kell mennünk a kiképzésbe, ha egyedül szeretnénk fotózni kutyánkat. Ha van segítségünk, akkor megkérhetjük, hogy mögöttünk állva utasítsa a kutyánkat, de ez sok esetben azért nehéz, mert kedvencünk ránk hallgat leginkább. Tanítsuk hát meg arra is kutyánkat, hogy amíg mi guggolva adjuk ki a parancsokat, ő távolról hajtsa végre a feladatokat.

Szóval kezdjük azokkal a trükkökkel, amiket közelről már jól tud. Lehet ez egy lábemelés, nyusziülés, meghajlás, vagy akár két lábra állás is. Amelyik kézjel nélkül megy, annál elkezdhetünk távolodni. Tegyünk egy lépést, adjuk ki a vezényszót és dicsérjük, jutalmazzuk a pontos végrehajtásért.
Ha közeledik felénk, akkor tegyünk ki először egy akadályt elé, hogy megértse, ott kell maradnia az akadály mögött.
Haladjunk fokozatosan a tanításban, hogy kutyánk értse a feladatot. Lépésről-lépésre távolodjunk, és jutalmazzunk sűrűn.

Ezzel párhuzamosan azt is meg kell tanítanunk kutyánknak, hogy guggolva fogjuk kérni a trükköket tőle. Ez egy új helyzet neki, hozzá kell szoknia, ne csodálkozzunk, ha nem hallgat ránk, amikor új pózt veszünk fel. Legyünk türelmesek és kezdjük elölről az adott trükk tanítását úgy, hogy mi ülünk, vagy guggolunk a földön.

Pózolj!

Legyünk kreatívak. Ha megtanítjuk kutyánknak az állva helyben maradást, akkor akár félprofilból, vagy teljesen oldalról is tudunk lőni róla fotókat.
Taníthatjuk tárgytartásra is, ez esetben pedig különböző tárgyakkal, játékokkal a szájukban fotózhatjuk őket.

(Ha stabil a kutya egy helyben maradása, kisérletezhetünk azzal is, hogy furcsa hangokat adunk ki neki, mert előfordulhat, hogy fejét forgatva, ultracuki képeket készíthetünk róla.)

De ne feledjük, nem az a cél, hogy a kutya kárára minket szórakoztasson egy-egy fotó! Jutalmazzuk bőkezűen a feladatokért, és hogy hosszú percekig figyel a kamerába a kedvünkért. Játszunk egy nagyot utána kutyánkkal, hiszen érző lényről van szó, nem pedig egy fotózni való tárgyról. 😉